Ugrás a tartalomhoz

Fife

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fife
Fìobha
Fife címere
Fife címere
Közigazgatási adatok
Ország Egyesült Királyság
Országrész Skócia
SzékhelyGlenrothes
ISO-kódGB-FIF
ONS-kódS12000015
GSS-kódS12000047
Népességi adatok
Teljes népesség373 550 fő (2019)[1]
Népsűrűség281,92 fő/km²
Terület1325,025 km²
IdőzónaGMT (UTC+0)
Elhelyezkedése
é. sz. 56° 15′, ny. h. 3° 12′56.250000°N 3.200000°W
Fife weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fife témájú médiaállományokat.

Fife (kiejtése: ˈfəif; skót gael nyelven: Fìobha, [fiːvə]) Skócia egyik tanácsi területe és egyben történelmi megyéje. Északon a Firth of Tay, délen a Firth of Forth öblök, keleten az Északi-tenger határolják. Északnyugaton Perth and Kinross, nyugaton Clackmannanshire tanácsi területekkel határos. Közigazgatási központja Glenrothes.

Lakossága 373 550[1] fő, amivel Fife a harmadik legnépesebb skót tanácsi terület. Lakosainak harmada három városban, Dunfermline-ben, Kirkcaldyban és Glenrothesban él. St. Andrews városában található a St. Andrews-i Egyetem, a világ egyik legrégebbi, középkori eredetű egyeteme, ahol a golf mai szabályait először bevezették.

Fifeshire és Kinross-shire 19. századi térképe

A Firth of Tay és a Firth of Forth öblök közé szorult Fife gyakorlatilag félsziget, így a földrajzilag is elkülönülő régió politikai-közigazgatási határai is alig változtak az idők folyamán. A 14. századi poppletoni kézirat hét pikt királyságot sorol fel, köztük Fife-ot, bár a listát újabban fiktívnek tekintik.[2] A Fife-i Királyság ezen felüli legkorábbi említése csak 1678-ból származik. A területet 1150-ben Fib, 1165-ben pedig Fif formában említik.

Newburgh mellett található a piktek egykori fontos földvára, Clatchard Craig, amelyet a 6-8. században laktak.[3][4]

III. Malcolm idejétől fogva Fife a skót állam fontos politikai központjává vált, ahogy a királyok egyre délebbre költöztették udvarukat a korábbi északi váraikból. Maga Malcolm Dunfermline-ben lakott, felesége, Margit pedig a helyi apátság fő támogatója volt. A királyok ezután az apátságban temetkeztek, felváltva vele a távoli Iona szigetét.

A 15. századig Fife grófja volt az ország egyik legfontosabb méltósága, jelentőségét mutatja, hogy az ő privilégiuma volt a király megkoronázása. Falklandban a MacDuff-klán várának helyén királyi palota épült, amelyet főleg a Stuart-házbeli uralkodók kedveltek a környékbeli vadban gazdag erdők miatt. VI. Jakab király mondta Fife-ról, hogy "arannyal szegélyezett koldusköpeny", ahol az aranyszegélyt a Hollandiával kereskedő, halászó, jómódú kis parti kikötővárosok jelentették.[5] Elsősorban gyapjúval, lennel, szénnel és sóval kereskedtek.

A 19. században Fife a nehézipar központjává vált, elsősorban szénlelőhelyei miatt, amelyeket már a 12. század óta kiaknáztak. Az korábbi kis falvak, mint Cowdenbeath, hamar várossá duzzadtak a beözönlő munkakereső vidéki lakosok miatt. Az öblökön átívelő Forth Bridge és Tay Bridge vasúti hidak megépítése megkönnyítette a közlekedést és szállítást Edinburgh és Dundee felé. Új, modern kikötők épültek, Kirkcaldy pedig a világ legfontosabb linóleumtermelő központjává vált. A második világháború utáni tervezett urbanizáció egyik terméke Glenrothes városa, amely sok számítástechnikai céget vonzott és itt ülésezik a területi tanács is.

East Lomond

Fife egy félsziget, melyet északon a Firth of Tay, keleten az Északi-tenger, délen pedig a Firth of Forth határol. A szárazföld felől a félszigetet az Ochil Hills 5–600 m magas hegyei védelmezik. A tanácsi terület külső autóforgalma szinte teljes egészében három hídon zajlik, északon a Tay Road Bridge, délen a Forth Road Bridge, nyugaton pedig a Kincardine Bridge köti össze a külvilággal

A valamikori vulkanikus aktivitásnak hírnökei a Lomond Hills (itt található a tanácsi terület legmagasabb pontja, az 522 méteres West Lomond) és a Largo Law tanúhegy. A Lomond Hillstől északra terül el a Howe of Fife síksága, ahol a terület két nagyobb folyója közül az egyik, az Eden folyik (a másik a Leven). Ennek nagy része mezőgazdasági művelés alá esik és falvak és kisvárosok találhatók rajta, míg Fife déli és nyugati része inkább iparosodott és népsűrűsége is nagyobb.

Fife öt képviselőt küld a Skót parlamentbe és négyet Londonba.

Fife nagyobb települései: Dunfermline (53 100 fő), Kirkcaldy (48 108 fő), Glenrothes (38 510 fő), St Andrews (

fő), Rosyth (13 780 fő), Cowdenbeath (11 640 fő), Methil (10 800 fő) és Dalgety Bay (10 050 fő).

A fife-i St Andrews a golf őshazája, az itteni egyetemen hozták meg a szabályzatát és a Királyi és Ősi Golf Club (Royal and Ancient Golf Club) felelős a mai sport szabályainak felügyeletéért.

Futballban Fife-nak négy jelentősebb csapata van: a Cowdenbeath F.C. és a Raith Rovers F.C. a skót bajnokságban játszik; a Dunfermline Athletic F.C. a skót első osztályban, az East Fife F.C. pedig a másodosztályban versenyez. Az Egyesült Királyság legrégebbi jéghokicsapata a Fife Flyers a profi bajnokság résztvevője.

Fife híres szülöttei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Adam Smith
  1. 1 2 "statistics.gov.scot/data/population-estimates-current-geographic-boundaries".
  2. Taylor, Simon; Gilbert Márkus (2012). The Place-Names of Fife, Volume 5. Donington, Lincs.: Shaun Tyas. 70–72. o. ISBN 9781907730085.
  3. "The site record for Clatchard Craig at RCAHMS". Canmore.rcahms.gov.uk.[halott link]
  4. "Excavation Summary by the Society of Antiquaries of Scotland" (PDF).[halott link]
  5. "A Dictionary of Scottish Phrase and Fable". google.co.uk.
  6. 1 2 3 4 5 "www.citypopulation.de/en/uk/scotland/S12000047__fife/".
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Fife című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Wikivoyage
Wikivoyage
A Wikivoyage tartalmaz Fife témájú leírást.