Ugrás a tartalomhoz

I. Mihály portugál király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
I. Mihály
Portugália királya
Uralkodási ideje
1828 – 1834
ElődjeII. Mária
UtódjaII. Mária
Életrajzi adatok
UralkodóházBragança-ház
Született1802. október 26.
Lisszabon[1]
Elhunyt1866. november 14. (64 évesen)
Esselbach[2]
NyughelyeMonastery of São Vicente de Fora
ÉdesapjaVI. János portugál király
ÉdesanyjaBourbon Sarolta Johanna portugál királyné
Testvére(i)
HázastársaAdelheid löwenstein–wertheim–rosenbergi hercegnő (1851–)[3]
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Mihály témájú médiaállományokat.

I. Mihály (Miguel I., vagy teljes nevén: Miguel Maria do Patrocinio João Carlos Francisco de Assis Xavier Paula Pedro de Alcántara António Rafael Gabriel Joaquim José Gonzaga Evaristo de Bragança) (Lisszabon, 1802. október 26. – Karlsruhe, 1866. november 14.) Portugália királya, Zita osztrák császárné, magyar királyné anyai nagyapja. Nevét az Osztrák Császárság egyik magyar kiállítású sorgyalogezrede, a 39. is viselte (K. K. 39. Infanterie-Regiment Dom Miguel).

Élete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

VI. János király gyermeke. Esküdt ellensége volt az alkotmányosságnak, 1824-ben elfogatta a kormány tagjait, apját pedig őrizet alá helyeztette. János királynak sikerült egy angol hajóra menekülnie, és Mihálynak száműzetésbe kellett vonulnia. Apja halála után 1826. március 10-én bátyja, I. Dom Pedro brazil császár lemondott a portugál trónról, amit lányára, Mária da Glóriára hagyott azzal a kikötéssel, hogy nagykorúságáig Mihály legyen a régens, majd vegye őt nőül. Mihály át is vette a régensséget 1828. február 26-án, de már június 30-án kikiáltatta magát királlyá. Uralmát, amit csak a pápa és a spanyol király ismert el, a liberálisok kegyetlen üldözésével tette nevezetessé.

1831 júniusában Péter császár angol és francia segítséggel megjelent Portugáliában, és 1833. július 28-án elfoglalta Lisszabont. Mihály Evorába menekült, aholt 1834. május 26-án lemondott a trónról, de alighogy távozott, újból bejelentette trónigényét. Eztán Bécsben és Németországban élt.

Házassága, utódai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1851-ben feleségül vette Adelheid Zsófia löwenstein–wertheim–rosenbergi hercegnőt (1831–1909), Konstantin zu Löwenstein-Wertheim-Rosenberg herceg (1802–1838) és Marie Agnes von Hohenlohe-Langenburg hercegnő (1804–1833) leányát, akitől hét gyermeke született:

Érdekesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • I. Mihály király nevét viselte 1827 és 1866 között a császári-királyi debreceni 39. sz. gyalogezred.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 13..
  2. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 31..
  3. ↑ p10167.htm#i101664, 2020. augusztus 7.
Ez a portugál személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Mihály_portugál_király&oldid=27985854”