I. Mihály portugál király
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| I. Mihály | |
| Portugália királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1828 – 1834 | |
| Elődje | II. Mária |
| Utódja | II. Mária |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Bragança-ház |
| Született | 1802. október 26. Lisszabon[1] |
| Elhunyt | 1866. november 14. (64 évesen) Esselbach[2] |
| Nyughelye | Monastery of São Vicente de Fora |
| Édesapja | VI. János portugál király |
| Édesanyja | Bourbon Sarolta Johanna portugál királyné |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Adelheid löwenstein–wertheim–rosenbergi hercegnő (1851–)[3] |
| Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Mihály témájú médiaállományokat. | |
I. Mihály (Miguel I., vagy teljes nevén: Miguel Maria do Patrocinio João Carlos Francisco de Assis Xavier Paula Pedro de Alcántara António Rafael Gabriel Joaquim José Gonzaga Evaristo de Bragança) (Lisszabon, 1802. október 26. – Karlsruhe, 1866. november 14.) Portugália királya, Zita osztrák császárné, magyar királyné anyai nagyapja. Nevét az Osztrák Császárság egyik magyar kiállítású sorgyalogezrede, a 39. is viselte (K. K. 39. Infanterie-Regiment Dom Miguel).
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
VI. János király gyermeke. Esküdt ellensége volt az alkotmányosságnak, 1824-ben elfogatta a kormány tagjait, apját pedig őrizet alá helyeztette. János királynak sikerült egy angol hajóra menekülnie, és Mihálynak száműzetésbe kellett vonulnia. Apja halála után 1826. március 10-én bátyja, I. Dom Pedro brazil császár lemondott a portugál trónról, amit lányára, Mária da Glóriára hagyott azzal a kikötéssel, hogy nagykorúságáig Mihály legyen a régens, majd vegye őt nőül. Mihály át is vette a régensséget 1828. február 26-án, de már június 30-án kikiáltatta magát királlyá. Uralmát, amit csak a pápa és a spanyol király ismert el, a liberálisok kegyetlen üldözésével tette nevezetessé.
1831 júniusában Péter császár angol és francia segítséggel megjelent Portugáliában, és 1833. július 28-án elfoglalta Lisszabont. Mihály Evorába menekült, aholt 1834. május 26-án lemondott a trónról, de alighogy távozott, újból bejelentette trónigényét. Eztán Bécsben és Németországban élt.
Házassága, utódai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1851-ben feleségül vette Adelheid Zsófia löwenstein–wertheim–rosenbergi hercegnőt (1831–1909), Konstantin zu Löwenstein-Wertheim-Rosenberg herceg (1802–1838) és Marie Agnes von Hohenlohe-Langenburg hercegnő (1804–1833) leányát, akitől hét gyermeke született:
- Mária (1852–1941)
- Mihály (1853–1927)
- Mária Terézia (1855-1944), Károly Lajos osztrák főhercegnek (1833–1896), Ferenc József császár öccsének harmadik felesége.
- Mária Jozefa (José) (1857–1943), Károly Tivadar bajor herceg, a szemorvos második felesége.
- Adelgunda (1858–1946)
- Mária Anna (1861–1942), 1893-tól IV. Vilmos luxemburgi nagyherceg felesége.
- Mária Antónia (1862–1959), I. Róbert parmai herceg felesége, Zita osztrák császárné, magyar királyné édesanyja.
Érdekesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 13..
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 31..
- ↑ p10167.htm#i101664, 2020. augusztus 7.
| Előző uralkodó: II. Dicsőséges Mária |
Következő uralkodó: II. Dicsőséges Mária |