Ormos (település)
| Ormos (Vrhovljan) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Muraszentmárton |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1478 |
| Polgármester | Franjo Makovec |
| Irányítószám | 40313 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 260 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 31′ 37″, k. h. 16° 22′ 30″46.527000°N 16.375000°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 37″, k. h. 16° 22′ 30″46.527000°N 16.375000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ormos témájú médiaállományokat. | |
Ormos (korábban Vorhoblyan, majd Verhovlán, horvátul: Vrhovljan, németül: Ober Sankt Martin), falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Muraszentmárton községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csáktornyától 20 km-re északnyugatra, községközpontjától Muraszentmártontól alig fél km-re keletre a Mura jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A csáktornyai uradalomhoz tartozott, mely 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.
Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték, minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek.
1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " VERTHOLÁN, vagy Verhovlán. Horvát falu Szala Várm. földes Urai Gr. Álthán Uraság, lakosai többfélék, fekszik Sz. Mártonnak szomszédságában, és annak filiája; határja meglehetős."[2] 1910-ben 195 lakosa volt, közülük 187 horvát és 8 magyar anyanyelvű volt.[3] 1920-ig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 2001-ben 336 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5][6] | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 | 2021 |
| 119 | 113 | 131 | 148 | 165 | 195 | 181 | 196 | 238 | 247 | 253 | 323 | 311 | 342 | 336 | 291 | 260 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kápolnája.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ "1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912)". library.hungaricana.hu. Hozzáférés: 2026. január 19..
- ↑ Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011
- ↑ Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj